Debreceni nyaralás-Utazás Debrecenbe

debreceni nyaralás

-fekvése-

Debrecen az ország keleti részén fekszik, 30-km-re a román határtól. Az Alföld meghatározó jelentőségű városa. Budapesttől 230 km-re fekszik. Megközelíthető az M3-as majd az M35-ös autópályákon. Budapesttel köti össze a 4-es számú főútvonal. Több irányból érkezik a vasút is. Debrecen a TINA vasúthálózat tagja (Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony).A debreceni a látnivalók és nevezeteségek felejthetettlené teszik a nyaralást.

Virágkarnevál

-debreceni látnivalók,nevezeteségek-

A virágkarnevál Debrecen legnépszerűbb turisztikai eseménye .

Ezekben a napokban több, mint 230.000 érkeznek Debrecenbe. Gyökerei az 1910-es évekre nyúlnak vissza, amikor a város főutcáján látványos virágkorzó vonzotta a látogatókat. 1966 óta minden év augusztus 20-án rendezik meg. A virágokkal feldíszített hazai és külföldi kocsik végigvonulnak a város főutcáján, a Piac utcán, majd eljutnak a Nagyerdei Stadionba. A zsűri itt osztja ki a virágkarnevál végén a díjakat a legötletesebb kompozícióknak. A felvonuló kocsikat zenekarok, tánccsoportok, mazsorettek kísérik. A felvonulás után az érdeklődők a stadionban közelről is megcsodálhatják a virágkompozíciókat. A virágkarnevált tűzijáték és utcabál zárja. A debreceni virágkarneválról tehát,hogy látnivalókban gazdag.

Nagyállomás

-debreceni látnivalók,nevezeteségek-

Ha vasúton érkezünk a Nagyállomás fogad benünket.1837-ben bizonyos Szitányi Móric, Debrecen polgára engedélyt kér vasúti részvénytársaság alapítására. Elképzelései szerint a vagonokat ló vontatta volna. Ebből persze semmi nem lett. A Pest-Debrecen vasút bizonyosan a merész ötletek körét gazdagította a reformkorban, ha még Deák Ferenc, a nagy magyar államférfi is kételkedett megvalósításában. „Én azt hiszem – mondta 1839-ben- hogy a Debrecen-Pest közötti vonalra nézve alig van valaki a rendek között, aki velem együtt álomnak ne tartaná, hogy itt valaha létezhessen. „Pedig akkor már megtört a jég: egy bécsi bankár megszerezte a Pest és Vác közötti vasútvonal építési jogát. Az első magyar vonat 1848-ban meg is tette a 36 kilométeres útját. A második vasúti vállalkozás azonban Debrecen felé vezetett, 1847-ben megindult a forgalom Pest és Szolnok között. Ez a vonal történelmi nevezeteség, látványoság ezért méltán büszke lehetnek rá a debreceniek. 1849 januárjában, amikor a kormánynak, s Pest lakóinak menekülniük kellett, s csak kelet felé, Debrecennek vehették útjukat, Szolnokig már vasúton jutottak el. 1857-ben megépült a vonal és az „indóház”.Elmondhatjuk tehát a debreceni Nafyállomásról,hogy történelmi neveteség. 1858-ben megnyílt a Debrecen-Nyíregyháza szakasz, egy év múlva a Debrecen-Miskolc vonal, s a szárnyvonalak kiépültével a város vasúti csomóponttá változott a város a századfordulón. Az indóházat lebontották, s 1900-ban impozáns épületet emeltek a helyébe. Az 1944-es szőnyegbombázás jóvátehetetlen károkat okozott benne. 1961-ben új állomásépületet építettek Kelemen László tervei alapján. Központi csarnoka két falát Domanovszky Endre freskói díszítik.

Fazekas Mihály emléktáblája

-debreceni látnivalók,nevezeteségek-

A Piac utca 58. számú ház falán látható emléktábla tanúsága szerint az épület helyén álló házban élt Fazekas Mihály, a Ludas Matyi szerzője. A domborművek Tóth Árpád apjának, Tóth Andrásnak művei. A Ludas Matyi öt jelenetét ábrázolják, egy pedig Fazekas és Csokonai barátságának állít emléket. Fazekas Mihályra, a botanikusra emlékeztet a Vármegyeháza utcán, a tudós-költő egykori kertje helyén kialakított kis emlékkert.

Megyeháza

-debreceni látnivalók,nevezeteségek-

Az 54. szám alatt az egyik legszebb magyar szecessziós épület áll. Az egykori Hajdú vármegye háza – Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei szerint – 1911-12-ben épült. Ezen a telken sokáig Debrecen első vendégfogadója, a Fejérló Szálló állt. Eddig terjedt a történelmi belváros, hiszen itt ér véget a Nagytemplomtól induló 670 méter hosszú debreceni nevezetesége,látnivalója a fahíd.A faépítmény 1824-ig állt fenn, akkor csatornázták a főutcát. A fahíd részeit a 2002-es ásatások során feltárták a Déri Múzeum munkatársai, s az Aranybika Hotel előtt, földbe süllyesztett tárlóban közszemlére tették ezt a látványoságot a közönség nagy örömére. A Fejérló Szálló udvarán álló Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszín Társasága a szálló udvarán álló játékszínben tartotta a város első hivatalos magyar nyelvű színielőadását. 1798. augusztus 11-én, Kolozsvár után itt szólalt meg másodszor magyarul Hamlet. Az előadásoknak az 1811-es tűzvész vetett véget. 1849-ben még a híres cigányprímás, Boka Károly is ide tette át a székhelyét az Aranybikából, hogy Kossuthnak muzsikáljon. Debrecen 1876-ban lett Hajdú vármegye közigazgatási központjává. A megye a 20. század elejére kinőtte az egykori házat, helyén 1912-ben elkészült az új vármegyeháza. Homlokzata erősen tagolt, s még változatosabbá teszik a híres pécsi Zsolnay-gyár pirogránit díszítőelemei, a virágfüzérek, s a négy fegyveres hajdú szobra. A huszártorony csúcsán Árpád fejedelem bronzszobra áll, a homlokzat közepén Hajdú vármegye címere látható.Az épület díszterme az Árpád terem, falát és mennyezetét stukkók és a megye településeinek címerei díszítik. Legértékesebbek azonban a Kernstock Károly tervezte színes ablaküvegek, amelyek a hét honfoglaló vezért ábrázolják. A terem a megyei önkormányzat közgyűléseinek színhelye.

Széchenyi utca

-debreceni látnivalók,nevezeteségek-

A Kistemplomtól balra nyílik a Széchenyi utca amely szintén nevezetes debreceni látnivaló,nevezeteség.

A 15. században alakult utcát eredetileg Német utcának hívták, mert itt laktak a vásárra érkező német kereskedők. A Széchenyi Istvánról, a „legnagyobb magyarról” a múlt század végén nevezeték el. Széchenyi a múlt század legjelentősebb reformpolitikusa többször járt a városban. Fiatal huszártisztként Simonyi óbester ezredében szolgált. 1840-ben a Tisza szabályozása miatt volt Debrecenben. A 4-es számú ház – a népi építészet szép példája – egykor parókia volt. Számos híres lelkipásztor lakta: köztük a patinás debreceni polgárcsaládból származó Könyves Tóth Mihály, Kossuth tántoríthatatlan híve, s lakott ott a pap költő, Szabolcska Mihály is.Szomszédjában áll Debrecen legrégibb fennmaradt lakóháza, az 1690-es években emelt patríciusház, melyben jelenleg étterem működik. A 17. század végén már Diószegi Sámuelé, a város főbírájáé, s első postamesteréjé is volt. A ház így fogadóként is szolgált. Legnevezetesebb vendége XII. Károly svéd király volt. A Csonka templommal szemben a Podmaniczky ház áll, mely falán dombormű emlékezik Széchenyire. A ház 1820 körül épült klasszicista stílusban, nevét gróf Dégenfeld Józsefről, Hajdú vármegye és Debrecen főispánja feleségéről, Podmaniczky Annáról kapta. A sarkon nagy múltú patika – régi nevén Mihalovics patika áll.

Emlékkert

-debreceni látnivalók,nevezeteségek-

A Nagytemplom mögött díszes Emlékkert húzódik. Az 1861-ben alakult Emlékkert Társulat tervezete vetette fel, hogy „ A természet által Debrecentől megvont folyóvíz, hegyek és kő hiányát ugyancsak természet adta fák, bokrok és virágok által kell pótolni. A tervezet kezdeményezi, hogy a téren „méltósággal állhassanak olyan emlékszobrok, amiket a hálás nemzedék koronként emelend a haza és a tudományok körül érdemeket szerzett és elhunyt nagy fiainak”.Az első emlékművet, a Marschalkó János alkotta Haldokló oroszlánt 1865-ben állították fel, az 1849. augusztus 2-i debreceni csata emlékére. A síremlék a század végén a Hősök temetőjébe került. Helyére Tóth András szabadságszobrát állították, melyet 1906-ban elszállítottak a kertből. Helyén ma Bocskai István szobra látható – a bécsi béke 300. évfordulójára emlékezve. Közelében 1895. óta a Gályarabok emlékoszlopa áll.

Református Nagytemplom

-debreceni látnivalók,nevezeteségek-

Debrecen jelképe a Református Nagytemplom. Móricz Zsigmond szavaival élve: „…két tömör tornyával mint hortobágyi bika, szembenéz az idővel…” Oláh Gábor hatalmas termetű cívishez hasonlította. A város szívében, a Kossuth téren látható a legjellegzetesebb magyarországi klasszicista építmény, a Nagytemplom, mely helyén a nagyhírű botanikus, Diószegi Sámuel szerint már a 12. században is templom állt, ami az egyik tűzvészben leégett.Elmondhatjuk tehát,hogy a belváros tele van nevezeteségekkel,látnivalóval. Vannak, akik úgy vélik, hogy a tatárjárás idején is elpusztult egy kisebb templom, de erre nincs bizonyíték. Az 1980-1981-es ásatások a 14-15. századi Szent András templom északi sekrestyekápolnája alatti – bizonyára román stílusú – templom maradványait hozták felszínre. Ez a templom 1564-ben leégett, s csak 1626-1628-ban építették újjá Bethlen Gábor anyagi segítségével. A Kistemplom felépítése után az András-templomot „öreg” vagy „Nagytemplomnak” nevezték. Harangját 1636-ban kapta. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a császáriaktól zsákmányolt ágyúk ércanyagából két 60 mázsás harangot öntetett Johann Regner gyulafehérvári mesterrel. Az egyiket Debrecennek, a másikat Kassának ajándékozta. A harangnak vörös téglából külön tornyot építettek, ez volt a Verestorony. 1802-ben megint leégett a templom. A Rákóczi –harang lezuhant, s hozzá nem értő kezek locsolni kezdték. A harang megrepedt, s elvesztette hangját. 1875-ben öntötték újjá, ekkor vágták ki belőle a Rákóczi család címerét, melyet ma a Kollégium Oratóriumában őriznek. A Rákóczi harang az új Nagytemplom nyugati tornyába került.Péchy Mihály mérnökkari őrnagy, a kollégium egykori diákja kupolás templomot tervezett, s többször is átdolgozta a Kollégium kérésére. A nagyszabású terv kivitelezésére nem tellett a városnak. Thaler József kamarai építész tervét valósították meg, mely a régi alapok felhasználásából indult ki. 1805 és 1809 között elkészültek a falak. Így jött létre a debreceni vallási látnivaló evezeteség.Az első istentiszteletet már 1819-ben megtartották benne. A kelet-nyugati mellékhajók 55 méter hosszúak, s 15 méter szélesek. A berendezést Kiss Sámuel kollégiumi rajztanár tervezte, az úrasztalt Dohányosi József debreceni asztalos, Kossuth karosszékét Derecskei József és felesége adományozta a templomnak. A padok – helybeli mesterek munkái – 3000 embernek kínálnak ülőhelyet. A II. világháború idején gyújtóbomba találat érte az épületet, melynek központi része és a nyugati torony tetőzete is leégett.

Régiposta Étterem

-debreceni látnivalók,nevezeteségek-

A Régiposta Étterem Debrecen legrégebbi fennmaradt lakóháza, az 1690-es években emelt patríciusház, helyi megnevezése a Régiposta, a Széchenyi utca elején áll.
Udvari részét árkádos folyosó díszíti, boltozatos pincéi a tulajdonos áruinak őrzését szolgálták. A 17. század végén már Diószegi Sámuelé, aki a város főbírája, majd az első polgármestere is volt. A ház fogadóként is szolgált.
Legnevezetesebb vendége XII. Károly svéd király volt, aki csapataival vereséget szenvedett Nagy Péter cár seregeitől és menekülni volt kénytelen Törökországba. Törökországból az Orosz Birodalmat elkerülő úton igyekezett hazafelé, mikor 1714. november 13-án Debrecen városába érkezett.
A felvilágosult király ékes latinsággal társalgott borozgatás közben a város szenátoraival és professzoraival. Mivel a svédek is protestánsok, igen szívélyes fogadtatásban részesült a királyi vendég. Elégedetten jegyezte fel, hogy „abban a távoli városban” jól felszerelt könyvtár áll rendelkezésre.
A neves eseményt domborműves emléktábla örökíti meg az épület falán.

Ezen az oldalon összegyűjtötük a debreceni főbb látnivalókat, nevezeteségeket, valamint ismertetük Debrecen fekvését. Reméljük segítettünk azoknak akik Debrecenben szeretnék eltölteni a jól meg érdemelt pihenésüket.